Valaha volt gazdám, tartoztam valakihez. Nem tudom kihez, mivel még chipet sem tetetett belém a volt gazdám. Ennyit sem érdemeltem tőle, pedig én hűen őriztem a házat ahol laktunk.
Megöregedtem, beteg lettem. Eddig voltam jó, már nem vagyok a régi és ezért mennem kellett. Szegvár utcáit róttam céltalanul és betévedtem egy házhoz, ahol ugyan nem maradhattam, de kaptam enni és inni, majd szóltak valakiknek akik elhoztak ide az Állatotthonba. Ez lett az új lakóhelyem. Itt most jó, melegben vagyok, kapok rendesen enni és inni is.
Csak egy igazi jó gazdi hiányzik nekem a hátralévő éveimre. Nem vagyok már a régi, a szívem sajnos rendetlenkedik, de ettől még nagyon tudok szeretni ám!
Egyenlőre még kicsit félek és kicsit bizalmatlan vagyok, mert sokszor még nem tudom mi fog történni velem. De igyekszem megnyílni és megszeretni mindenkit.
Segítsetek nekem szertő gazdit találni, annyira szeretnék még egyszer újra boldog lenni.