Társammal róttuk az utcákat,sokan bántottak bennünket, igy egyszer bebújtunk egy ház udvarára, ahol meghúztuk magunkat.Féltünk mindentől és mindenkitől. Ott annál a háznál nem maradhattunk, ezért befogtak bennünket és bekerültünk az Állatotthonba.
Chip nem volt bennünk. De nem is kerestek.
Nagyon éhesek voltunk, már le is soványodtunk a sok éhezéstől. A sok bántalmazás miatt nagyon félünk. Most együtt vagyunk egy kennelben, a gondozóink próbálnak segiteni nekünk abban, hogy ne féljünk és bizzunk az emberekben. Azt mondják csak akkor lesz gazdink. Mi próbálunk hinni, de nagyon nehéz nekünk a sok rossz után amit eddig kaptunk az élettől.
Segitsetek nekünk, annyira szeretnénk megtudni milyen is az boldogan élni és tartozni valakihez.