Egy elhagyatott tanyára húzódtunk be a testvéremmel Lupával. Nagyon féltünk. Fáztunk, éhesek voltunk. Egy reggel hangokat hallottunk, jöttek értünk. A hasunk gyorsan engedelmeskedett, így tudtak bennünket gyorsan megfogni és elhozni az Állatotthonba.
Chip nem volt bennünk. Nem is kerestek.
Félős vagyok, de néha már engedem a simogatást. Végül is nem rossz dolog.
Temperamentumom passzív, a fajtársaimmal kompatibilis vagyok, emberekkel kicsit visszafogott. Pórázon sajnos még nem tudok közlekedni.