Leo szomorúan baktatott a város széli utakon. Sovány volt, próbált magának élemet és búvóhelyet találni. De mindenki csak elzavarta, sehol nem tudta magát meghúzni. Szerencsére egy állatbarát szólt nekünk. Segítettünk neki. Chipet sajnos nem találtunk benne, de nem is hiányolta senki, nem keresték.
Pedig egy kis tünemény. Ha valamit nagyon szeretne, úgy ül mint egy szurikáta. Nagy szájú, mindig van “mondanivalója”. Pórázon szépen sétál. Szukákkal teljesen jól kijön, de a kanok közül megválogatja a barátait. Nagyon ember centrikus.
Nagyon szeretne már újból tartozni valakihez.
Segítsünk neki ebben!