Szerénke és Lukrécia szemében ott tükröződött eddigi életük, mely a rettegésről, a félelemről és az éhezésről szólt.
Ők egyedül voltak csak egymásnak. Két megtört lélek, akiket nagyon megviselt a gazdi hiánya, nem tudjuk mi lett a gazdival, vagy hogyan is kerültek utcára.
Félénk, de lassan megnyílik az emberek felé. Fajtársaival remekül kijön. Póráztól kicsit tartanak, de kellő türelemmel és foglalkozással sikerülni fog.
Nagyon vágyik már egy szerető gazdira és otthonra. Segítsünk neki álmai megvalósításában!