Volt szerető gazdám, de nem volt elég ideje rám, ezért elajándékozott egy másik családnak. Ott nem éreztem jól magam, ők sem szerettek annyira, mert eleven vagyok. Jöttek a nagy durrogások és én megléptem otthonról. A chip alapján az első gazdim értesítették, de ő elmondta, hogy sajnos nincs ideje rám, ezért ajándékba adott egy családnak.
Őket is megkeresték, de kijelentették, hogy nem tartanak rám igényt. Igy bekerültem az Állatotthonba. Nagyon szomorú voltam, de most jobb már, mert vannak játszópajtásaim akikkel egész nap tudunk játszani, így jobban telnek a napok. Pórázon kicsit tudok sétálni, de igyekszem jobban megtanulni. Fajtársaimmal pedig teljesen jól kijövök.
Tele energiával várom a gazdik jelentkezését, hogy valakinek a szeme fénye, kedvence lehessek!