Testvéremmel együtt kóboroltunk Szentes utcáin. Nem tudjuk és nem is értjük miért dobtak ki bennünket, hiszen mi még kicsik vagyunk, nem tudjuk az élet nagy dolgait.
Nagyon megvoltunk ijedve, amikor 2 néni jött felénk és egy kis finomsággal próbált segíteni. Mi nagyon megörültünk nekik, hiszen hideg is volt, esős idő is volt és éhesek voltunk már, de nagyon. Ők gyorsan felvettek bennünket és már hoztak is ki a jelenlegi otthonunkba, az Állatotthonba.
Egyébként ők is idejöttek, hiszen nagyon szeretik az állatokat és a csapat tagjai is. Nagyon köszönjük nekik a segítséget.
Játékosak és elevenek vagyunk. Mi még majd most fogjuk tanulni a fontos dolgokat. De mindenkire nagyon figyelünk és igyekszünk gyorsan tanulni.
Kérünk benneteket segítsetek nekünk gyorsan szerető családot találni, akár együtt, akár külön is.
Köszönjük a segítséget!