Mogyoró – Menedék

Egy kedves öregúr vagyok, Már régóta kóboroltam, sokat jártam az utcákat. Nem tudom miért kerültem utcára, csak sejtem azért mert beteg lettem. Pedig én hűségesen őriztem a házat és a gazdámat.  Kedves emberek segítettek hogy jobb helyre kerüljek mint az utca, így bekerültem az Állatotthonba. Nagyon  hálás vagyok ezért, és megköszönöm  azt a sok szeretetet ami jelenleg kapok. Itt nem vagyok láncra kötve, a nyakam elárulja hogy eddigi életem nagy részét ott töltöttem. Élvezem a szabadság minden pillanatát, és bízom abban hogy sokáig megtehetem még ezt.

Pórázon megyek szépen lassan öregesen,  társaimmal nem igazán jövök ki,  csak a velem egyméretű szukákkal.

Emberekhez azonban nagyon ragaszkodom.

Nagyon szeretnék még boldog lenni, ismét házat őrizni, egy kis kert, egy meleg hely, egy puha takaró és a legfontosabb egy szerető gazdi. Ugye sikerülni fog?